Így mit tehetünk... kollektíve utáljuk a hétfőket, a kötelezően ledolgozandó szombatokat, a céges tréningeket és a meetingeket, s amikor tehetjük ellógunk 10-20 perceket a melóból, hogy pasziánszozzunk egyet, vagy lecsekkoljuk a facen mi történik a kedves ismerősökkel, míg mi a melóhelyen senyvedünk...
Amikor valaki elkezd dolgozni, általában a szülői mintától függ, hogy milyen formában kezdi próbálgatni a szárnyait. Ha a szülei alkalmazottak voltak, nagy eséllyel ő is így kezdi a pályafutását. Persze nem törvényszerű, hogy ez így is marad. De fiatalon nagyon kevesen tudják, merik bevállalni a vállalkozói létet, talán mert még kell az ismerős oltalom, a háttér, s az eddig szülők által nyújtott biztonságot felváltja az alkalmazotti lét "biztonsága". S mivel a szülők is elvoltak alkalmazottként egész életükben, annyi keresettel, amennyivel, egy idő után mi sem vergődünk, elfogadjuk sorsunkat, szépen beállunk a sorba, és kollektíve elkezdjük utálni a hétfőket, a kötelezően ledolgozandó szombatokat stb.
Írtam már arról itt, nekem milyenek voltak az első szárnypróbálgatásaim, első munkáim.. 😅
Az érdekes az, hogy már az első munkahelyemnél (újságkihordás) lett volna lehetőségem egyéni akciókkal növelni a bevételeimet, ha toboroztam volna új előfizetőket, de ahhoz igencsak sokat kellett volna, hogy szabad szemmel is észrevehető legyen a változás a fizetési csekkemen.
Később, 22 évesen nappal újságospavilonban dolgoztam, éjjel meg egy nyomdában. A nyomdai meló alapból jutalékos volt, darabszámra ment, viszont nappal, volt egy alapfizetésem, s a többit az eladások utáni jutalék adta. Én pedig pár hónap alatt annyira felvittem a kis bódé forgalmát, hogy hamarosan 5x annyit termelt mint korábban... Rá is vezettek, hogy nekem marketinggel kéne foglalkoznom... 😊
Ha dolgozol egy cégnél, akkor a jövedelmedet az a tény befolyásolja leginkább, hogy mennyi hasznot termelsz a cégnek, de gondolom ez nem újdonság. A főnököd nem tud többet fizetni neked, csak amennyi értéket a munkáddal termelsz neki. Ha többet akarsz keresni, akkor több értéket kell termelned.Mondom a példát. 2010-ben egy Debrecenben elég ismert cégnél dolgoztam marketingesként. Alkalmazott voltam, 130.000 Ft nettóval, ám sehogy sem tudtam kijönni a fizetésemből, a főnököm meg csak rakta rám a feladatokat. Mivel meglehetősen terhelhető vagyok, ezt ki is használta.
Pár hónap múlva bementem hozzá és közöltem, hogy szeretném ha a fizetésemet felemelné 200.000 Ft-ra. Először levegőt sem kapott, de én persze fölkészültem erre a reakcióra és a beszélgetésre is. Elmondtam neki, hogy mióta a cégnél dolgozom már 3 ember munkáját végzem. Sokszor hajnal 5-kor kezdek az irodában, és van, hogy este 8 körül érek haza. A munkám révén a cég már jóval több bevételhez jut, mint amennyi akkor volt, mikor odakerültem. S mivel folyamatosan jönnek a feladatok, amiket magas szinten elvégzek, és továbbra is ezt szeretném nyújtani, ezért kérem az emelést. Meg is kaptam. (De újabb pár hónap után inkább felmondtam és vállalkozó lettem, mert 200.000 Ft-nál is többre taksáltam magam.)
Ezzel csak azt szerettem volna érzékeltetni. Ha többet akarsz keresni, akkor több hasznot, több értéket kell termelned a cégednek. (S nem mellesleg ezt a főnököd tudtára is kell hoznod.) Hogy többet tudjon/akarjon fizetni neked. Szerintem a cégvezetők nem azt nézik hogyan tudnának egyre kevesebb fizetést adni, hanem egyszerűen beárazzák a munkádat. Amennyit termelsz, amennyi hasznot hozol, annyit érsz.
Gondolkozz el azon, mit tudnál tenni annak érdekében, hogy a céged többre taksáljon. Amit el tudsz adni a cégednek az a időd, a szaktudásod, a kreativitásod, vagy az ötleteid. Ha csak az idődet tudod eladni, akkor nem leszel megfizetve, mert nem érsz túl sokat. Ezrével vannak emberek, akik csak az idejüket tudják áruba bocsátani (vagyis a jelenlétüket), tehát ez nem nagy érték. (Most ne térjünk ki arra, hogy te megbízható is vagy, becsületes, meg lojális, mert ennek alapnak kell lennie egy munkavállalónál. Ezek nem extrák. Kvázi ezért nem kapsz több pénzt.)
Több pénz azért jár, ha mondjuk egy új kompetenciával gyarapítod az eszköztáradat, tehát a céged több dologra "használhat" téged. Vagy ha vannak értékes ötleteid arra, hol, hogyan tudnátok több bevételre szert tenni, vagy hogyan lehetne az eladásokat úgy megnövelni, vagy a költségeket csökkenteni, hogy az ne menjen az eddigi működés, ügyfélkiszolgálás rovására... stb. Ötletelj.
De ha nincs ötleted, ha nem jut eszedbe semmi, amivel több értéket tudsz termelni, akkor kérdezd meg a főnöködtől. Mit kell azért tenned, hogy több fizetést kapj. Hogyan, miképp tudsz jobban a cég hasznára lenni? Tutira értékelni fogja! Ne sopánkodj, hogy kevés a lóvé, hanem vedd a kezedbe az irányítást! Mert a töketlenség nem nyerő, a vagányság igen!
Ezek alapján belátható, hogy pl. egy bolti eladó nem termel túl sokat, mert voltaképpen csak az idejét adja el, és amúgy szükség se lenne rájuk. Ha valaki lemegy a közértbe, már tudja mit akar venni, kvázi nem kell neki "eladni" sem a kenyeret, sem a felvágottat. Tehát ha a szupermarketek önkiszolgáló pénztárakkal lennének csak ellátva, és 0-24-ben nyitva lennének, úgy is gördülékenyen működne az automatizált rendszer, ha a vevő egy árva eladóval sem találkozna az egész vásárlási folyamat alatt. (A hiper-szuperekben sokszor amúgy sem lehet találni egy épkézláb eladót.)
Valószínű érted már a címbeli kitételt, hogy miért nem sajnálok senkit aki 80-100.000 Ft-ot keres és sopánkodik. Mert rengeteg lehetősége van arra, hogy ez ne így legyen. Ahol akarat van, ott út is van hozzá. Akár úgy, hogy továbbra is alkalmazott marad csak használja az eszét, vagy ha úgy van kedve és merészsége, vállalkozásba kezd. Én ha tehetném valamennyi munkát átalakítanám jutalékosra, hogy az emberek lelkesebben és motiváltabban végezzék a munkájukat, és igenis, aki többet ad hozzá a közöshöz, nem csupán a jelenlétét tudja nyújtani, annak legyen jobb jövedelme.
