Egy érdekes anyagra bukkantam:
Kerner Tibor: Sziklaszilárd önbecsülés című könyvében. Érdemes elolvasni, nagyon javaslom.
A Gallup Intézet 2005 és 2009 között 155 országra kiterjedő közvéleménykutatást végzett. A felmérés célja annak a megállapítása volt, hogy az emberek mennyire vannak megelégedve az életükkel.
A válaszadókat 3 csoportba sorolták:
1. elégedett, aki optimistán tekint a jövőbe - fejlődik, érvényesül
2. küzdelmesen bár, de boldogul - küzd
3. tehetetlennek érzi magát, nyűgnek az életét és nem gondolja, hogy a jövő pozitív változást fog hozni - tehát szenved
Az országokat az elégedett emberek százaléka szerint rangsorolták.
Dánia végzett az első helyen, 82 % elégedett, 17% küzdő és 1% szenvedő lakossal. Az első 25 helyre főleg fejlett nyugati országok kerültek, ahol az emberek magukat 50-60%-ban elégedett, 40-50%-ban küzdő és 2-4%-ban a szenvedő kategóriába sorolták.
Magyarország a lista 103. helyén található.
A magyarok 13%-a érzi kiteljesedettnek az életét, 54%-uk küzd, 34% pedig szenved, remény nélkülinek, kilátástalannak látja a világot.
A boldogságlistán csak 4 országban magasabb a "szenvedők" aránya, mint nálunk. Ezek: Burundi, Haiti, Grúzia és Bulgária. (Ami azért igencsak megdöbbentő!!)
Magyarország mögött főleg afrikai és ázsiai országok sorakoznak, a nyomorszintet csak kevéssé meghaladó életszínvonallal. Ezt az eredményt több más (magyar és külföldi) kutatás is alátámasztotta. Az elkeserítő számokat mindennapi tapasztalataink is megerősítik. Lehangolt arcok az utcán, a munkahelyen, a családi asztalnál... rosszkedv és pesszimizmus mindenütt. A kifogást minden nap halljuk, ilyen az ország helyzete, mire fel legyünk boldogok?
Azonban az ország helyzete nem ilyen. Az ENSZ minden évben közreadja a világ országainak fejlettség szerinti rangsorát. A HDI vagyis a humán fejlettségi mutató szerinti sorrend figyelembe veszi az országok egészségügyi és oktatási színvonalát, a bruttó nemzeti termék nagyságát, az életszínvonalat és sok más, mérhető, objektív tényezőt. A 169 országot elemző 2010-es felmérés szerint, Magyarország a világ 36. legfejlettebb állama. A vagyoni egyenlőtlenségeket elemző listán még jobb a helyzet, a 25. helyet foglaljuk el.
A tények tehát - a magyar lelkülettel ellentétben - azt mutatják, hogy Magyarország nagyon is élhető hely.
Ha pedig ez így van, akkor:
1. miért érzi minden 3. magyar kilátástalannak az életét?
2. miként lehetséges, hogy a külvilág jónak látja helyzetünket, mi magunk pedig nem?
3. mi lehet az igazi oka a magyarok pesszimizmusának?
A magyar pesszimizmus gyökerei már a nemzeti himnuszunkban is megtalálhatók. Ugyanis a nemzeti himnusz egyfajta jelkép. Kifejezi egy nép együvé tartozását, alapvető értékeit. A pesszimista berögződés a szöveg értelmezésével felismerhető, különösen ha összevetjük azt a többi ország himnuszának mondanivalójával.
Egyesült Államok: "ez a csillagokkal borított lobogó győztesen fog lobogni a szabadság országa és a bátrak hona fölött",
Ausztria: "bátran az új korban, szabadon és hittel megyünk előre",
Franciaország: "előre ország népe harcra, ma győzelem vár, hív hazánk",
Svédország: "Isten oldalán harcolok hazámért és otthonomért",
Magyarország: "vert hadunk csonthalmain győzedelmi ének"... "kínzó rabság könnye hull árvánk hő szeméből"
Nos, a himnuszunk megadja a kulcsot nemzeti beidegződésünkhöz.
Mi magyarok, a többi nemzettel ellentétben
1. a múltból a rosszra emlékezünk,
2. a jelent sötét színben látjuk,
3. a megoldást pedig nem magunktól várjuk, hanem másoktól. Egy igazságos királytól, egy kormánytól, vagy akár egyenesen a Jóistentől.
(folyt. köv.)