Nem tudom jó-e, amit csinálok, és ahogyan teszem, egy a fontos. Én élvezem.
Olvasva a blogomat néhányan összekeveredtek, hogy akkor most mi is van? Mit akar ez a csaj voltaképp? Érthető.
Hadd világítsam meg ezt egy kicsit... A blogom célja az, hogy reflektort gyújtsak a fejedben, hogy MOST tedd meg az első lépéseket az öngondoskodás irányába! Röviden ennyi. Velős, de nem szépítem.
Emellett, (vagy épp ennek ellenére), tudom, sokan nem fogják ezt megtenni, de nem bánt, mert akarata ellenére senkit sem lehet "megmenteni", és nem is áll szándékomban. Ám ha a blogom hatására már 1, azaz EGY ember úgy dönt, hogy eleget sodorta, dobálta az élet, a sors, a karma (vagy nevezzük bárhogy, kinek az útjai kifürkészhetetlenek), és végre a kezébe veszi a saját életét és elkezd előre gondolkodni, már megérte elővenni az írói vénámat és kissé leporolni...
Meg ugye - önző módon - szeretem is csinálni! :) Tehát csak Miattatok, akik olvastok, nem írogatnék! Bocsi. Azért is csinálom, mert jólesik.
Az öngondoskodás pedig egy belső késztetés, ami vagy benne van, vagy nincs benne az ember lányában (fiában). Ha valakit gyermekkorától arra neveltek, hogy mindig legyen tartaléka, soha nem fogja kétségbeesve a kezét tördelni, hogy most mi lesz! Ő megtanulta, hogy ne költse el az egész keresetét. Neki nem kell érvelni, zászlót lengetni vagy jelzőrakétát kilőni a takarékoskodás irányába. Benne alapból van egy igény arra, hogy ne a mindenkori kormánytól várja a segítséget. Hiszen érdekli a kormányt, az országgyűlést vagy bárkit, ha nincs pénzed kifizetni a számláidat? Vagy ha éhes vagy? Vagy a gyermekeid azok? Hidegen hagyja! Mit mondanak? Gondoskodj magadról. Nem az én gondom a te jövőd! Ezt mondja, de még virágnyelven. Csakhogy ennek a virágnak ronda, szúrós tövisei is vannak, amik kegyetlenül ki fogják lyukasztani a helyes kis álomvilágod csini lufiját!
Gondolkozz. Ha nincs tartalékod, akkor mindig függsz valakitől - bármit megtehetnek veled. Elérhetik, hogy máról-holnapra az utcára kerülj. Hogyan? Pl. ellehetetlenítik a főnöködet újabb adókkal, aki így kénytelen megválni tőled és Te pedig kénytelen leszel mindent "bekajálni", mert aki nem a maga ura, az kiszolgáltatott. Tudsz ellene tenni? Kevéssé! Ha pedig megengeded magadnak azt a luxust - a mai világban - hogy kiszolgáltatott légy, akkor nincs biztos jövőd! Sőt! A gyerekeidnek sincs!
Viszont ha a sarkadra állsz és nem adod meg magad, hanem Te gondoskodsz a jövődről, akkor nincs, és nem is lesz hatalmuk feletted! Aki saját maga irányítja az életét, szabad és független. Kormánytól, főnöktől és bárki mástól!
Persze ha valakiben nincs meg az igény erre, attól még nem törvényszerű, hogy kutya kemény évek elé néz, ha sikerül - a statisztikával szembeszegülve - túlélnie a nyugdíjkorhatárt... csak nagyon valószínű.
Akit nem takarékosságra neveltek, mint ahogy engem sem, nos, nála ezt ki kell alakítani, és ez már nagyobb kihívás! Szinte lehetetlen, tehát pont nekem való! :) Én ezt felvállaltam. Számos eszközzel. Nem tudok mindenkinek segíteni, de nem is akarok. Van, aki panaszkodni és sárt dobálni szeret, és ki vagyok én, hogy őt ebbéli kedvelt tevékenységében akadályozzam?
Nálam a megtakarítási igény a Lakáskasszánál fejlődött ki, s minél többet tudtam meg a pénzügy működéséről, a nyugdíjhelyzetről és a pénzügyi termékekről, annál fontosabbnak éreztem, hogy ennek a tudományomnak hangot is adjak.
Teljesen mindegy, hogy az öngondoskodást mivel valósítod meg, csak csináld! Ebben a blogban erre kínálok ésszerű és működő alternatívákat. Olyanokat, amelyekben megbízok és én is bármikor ajánlanám az ügyfeleimnek, barátaimnak, családomnak.
S, hogy miért szajkózom újra meg újra, ennek a fontosságát? Hát ezért ---- > Néhány cikk a témában:
Harmadannyi nyugdíj, 70 éves korhatár
Nyugdíjasok éhséglázadása
Hová tűnt a nyugdíjvagyon
Ezért nem lesz nyugdíjad
S ha valakiben most gyúll szikra, hogy na oké, de hogyan is lássak neki, számára javaslom a Kiszámoló Akadémia videósorozatát már nem először, mert nagyon érdekes, szemfelnyitó, egyszerű, követhető és megvalósítható lépéseket ajánl. Szépen sorban, egymás után... Nem kínai és nem angol. Magyar ember mondja, magyar embereknek, magyar helyzetre vonatkoztatva. Természetesen ha elakadnál, itt mindig megtalálsz! :)
