Mondhatnánk, hogy jelenleg igen csekély, mivel 2013 év végén 2559,7 milliárd (!) forintnyi készpénzt tartott magánál a lakosság. 11 %-kal többet mint egy évvel korábban. Ez történelmi csúcsnak számít, csakúgy mint a folyószámlabetétek összege, amely az év végén 2333,9 milliárd forint volt, és 18 %-kal növekedett egy év alatt. A lakosságnál lévő likvid betétek összege így meghaladta a lekötött betétekét.
Ha megnézzük, hogy ma, Magyarországon, általában miben tartják a pénzüket az emberek, 3 dolog azonnal szembeötlő:
- bankbetét
- életbiztosítás
- lakástakarék
Egy egyszerű tényre. Arra, hogy akár bankban tartjuk, akár a párna alatt a megtakarításunkat, az ki van téve az inflációnak. Nem kerülhetjük el a pénzromlás rémét.
A bankbetét
Mivel a "csak úgy bankszámlán hagyott" pénz, nem érték a banknak, hiszen nem tud "ga(rá)zdálkodni" vele, ezért kamatot sem fizet utána. Az infláció viszont hat rá. Minél később költjük el ezt az összeget, az annál kevesebbet ér. Vagyis ez így tiszta pénzügyi veszteség.
Nem beszélve arról az egyszerű kis tényről, hogy a lekötött betétek kamata most 0,5% (igen, a lekötött betété), ha "új pénzt" kötsz le, tehát olyan összeget, ami korábban nem volt lekötve, akkor az első lekötésedre magasabb kamatot kapsz 1%-ot, 2.500.000 Ft alatt. Viszont csak 2-4 hónapig, utána ez már nem jár, mert az ismét lekötött összeg, már nem minősül "új pénznek". Csak ha kiveszed, majd újra beteszed, és újra lekötöd. Viszont ilyenkor olyan költséggel számolhatsz, hogy ez a kis akció messze nem éri meg azt a vacak 0,5%-ot! Bővebben itt írtam erről.
Az életbiztosítás
Ha egy pénzügyi tanácsadótól megkérdezzük hogyan gyarapítsuk a pénzünket, nagy valószínűséggel a legtöbbször azt halljuk, hogy a tőkegyűjtős vagyis a unit-linked biztosítás a legjobb választás (vagy, ami most elképesztően nagy sláger: a nyugdíjbiztosítás!) Erről itt és itt írtam bővebben. Míg a hagyományos, kockázati életbiztosítás csak halálunk esetén fizet, a unit-linked biztosításnál, családunk védelme mellett növelhetjük megtakarításainkat is, hiszen a befizetett tőkénk egy részét a biztosító befekteti az általunk választott papírokba, alapokba, részvényekbe.
Ez így nagyon jól hangzik elsőre, és sokan ezt is gondolták, ezért növekedett meg az életbiztosítási szerződések száma egy évtized alatt, 27 ezerről 716 ezerre. Ez rendkívül jó üzlet a biztosítótársaságoknak, hiszen a bevételeiket 77 milliárd forintról, egy évtized alatt közel, 300 milliárdra növelték.
Ha nagyobb hozamra vágyik, és nem ijed meg a kockázattól, átteheti a pénzét, persze a költségek megfizetése mellett nagyobb kockázatú részvényekbe.
Lehetőség és mód van arra, hogy időről-időre átcsoportosítsa a pénzét (a költségek megfizetése mellett) az alapok között. Természetesen szakértői segítséggel ezek variálhatók.
Fontos viszont tudni, hogy a biztosítási ügynökök nagy része nem jogosult befektetési tanácsadásra, és nem is ért hozzá. Ugyanakkor igen nagy jutalékokat kapnak a biztosítóktól egy-egy ilyen szerződés után. Ügyfélként azt sem árt tudni, hogy a unit-linked életbiztosítás meglehetősen nehezen átlátható és igen költséges konstrukció. Egy nem megfelelően kötött és menedzselt uinit-linked biztosítás elvihet a megtakarítás egy jelentős részét is. Ezért érthető, hogy sokan csalódottak, amikor kézhez kapják az első 2-3 év pénzügyi kimutatásait és a vártnál sokkal kevesebb pénz szerepel rajtuk.
A megtakarítás nem likvid, idő előtti megszüntetés esetén, csak komoly veszteséggel lehet kiszállni belőle, mivel pl. a nyugdíjbiztosítások esetében az idő előtt felmondott szerződéseknél vissza kell fizetni a már igénybe vett adójóváírásokat is, minden igénybe vett év esetében 20%-os "bünti" kamattal megnövelten! Ezt hány biztosítási üzletkötő köti az orrodra?
Igen, igen, arról az évi 100-130 ezer Ft-ról van szó, amit bőszen reklámoznak, buszon, újságban, és weboldalak tömkelegén, hogy jár neked!
Vigyázz ezzel, nem tréfadolog!
A lakástakarék
A konstrukcióhoz tartozó állami támogatás teszi ilyen vonzóvá, amely minden megtakarított 20.000 Ft-unkhoz 6.000 Ft-ot hozzátesz. Így egy 4 éves időtartamban közel 12 %-os tiszta nyereség könyvelhető el, kamatadó-, illeték-, és EHO mentesen.
A megtakarításhoz, 4 év előtt nem nyúlhatunk hozzá, mert akkor elvész a nagy hozamot biztosító állami támogatás. Törvény írja elő, hogy legalább 4 évig kell a megtakarítást fenntartani ahhoz, hogy az állami támogatás kifizethető legyen.
Viszont a saját befizetésünk - egy életbiztosítással ellentétben - ekkor sem sérül. Tehát pl. egy 10 éves szerződés esetében, ha a 4. évben felmondjuk a szerződést, megkapjuk az addig összegyűlt állami támogatást is. Ha nem érte el a szerződés a 4 évet, akkor nem kapjuk meg, de a saját pénzünket maradéktalanul visszafizetik, betéti kamattal együtt.
Az állami támogatással megnövelt összeg kizárólag lakáscélra használható fel, bár e célok meglehetősen széles skálán mozognak. A lakásvásárlástól kezdve, a festésen, külső-belső felújításon át, az ingatlan forgalmi értékét növelő bármely beruházás finanszírozható lakástakarékkal. Tehát a gyermekünk lakáshoz juttatását segítheti, de a taníttatása vagy életkezdésének biztosítása például már nem lakáscél.
Erről itt írtam bővebben.
Van-e még más megtakarítási forma is?
Naná! Legközelebb tágítunk kicsit azon a komfortzónán! :)
