"Szeretem magam!" - Az önbecsülés tanulható és tanítható!

További tréning élménybeszámoló...

Brian Tracy

Volt még egy meghatározó élménye a pesti utamnak, amit muszáj leírnom! A Brian Tracy szemináriumról még nem írtam. Most egy érdekes kijelentést fogok tenni...
Jó volt Brian Tracyt személyesen hallani, és élőben is látni, hiszen az egész ember egy élő legenda.

Mivel Brian Tracy anyagait már szinte mindet ismerem, (a Főnix szemináriumot különösen ajánlom mindenkinek, akinek életvezetési tanácsokra van szüksége) így nem adott sok újdonságot az előadása.
(Aki nem tudja ki az a Brian Tracy, javaslom keressen rá valamelyik böngészőben, és kedvére válogathat a 62 millió találat között!) A Főnix szemináriumot pedig a youtube-on megtalálod! Keress rá! Sokat épülsz majd belőle!


Mindig is megfogott és csodálatra késztetett, ha egy ember a lehetetlennel vetélkedve vitt véghez valamit! Akkor, amikor senki sem bízott sem benne, sem pedig abban, hogy valaha is értelmes dolog fog a nevéhez fűződni. És ő ennek ellenére megcsinálja!
Szabó Péter aki író, tréner és motivációs előadó mesélt egy emberről, akinek nagyon kemény gyerekkora volt, és felnőttként semmiben sem lett sikeres. Állandóan az önsajnálatban vergődött és odáig fajultak a dolgai, hogy hajléktalanná vált. Kocsmákba járt fogat mosni és lépcsőházakban aludt, majd egy nap elhatározta, hogy véget vet sanyarú sorsának és leugrik egy toronyház tetejéről. Viszont ott, a tető peremén elfogta egy érzés, egy olyan erős tettvágy, ami nem engedte, hogy ugorjon... És pár évvel később már sikert-sikerre halmozva tréningeket tart, nagyszabású rendezvényeket szervez, és ott áll több ezer ember előtt, az önbecsülésről beszél, és arról, milyen nehéz volt kimondania, megtanulnia, hogy: "Szeretem magam!" Ő volt Szabó Péter, aki igencsak mélyről indult, és hihetetlen dolgot vitt véghez az elmúlt 10 évben!

Olvastam valahol, hogy azon tulajdonságokat ismerjük el és becsüljük egy emberben, amely tulajdonságokkal mi magunk is rendelkezünk (lehet még nagyon mélyen), amiket magunkban is szeretünk. Nagyon érdekes ez a gondolat, és ha jobban elmélyedünk benne elképesztő üzenetértéke van! Hiszen mit állítottam most? Azt, hogy Te is képes vagy minden olyan nagy dologra, minden olyan hatalmas tettre, amiért Te felnézel másokra, amiért csodálsz, értékesnek tartasz másokat!

Péter arról beszélt hogyan növelhetjük az önbecsülésünket, hogyan válhatunk értékesebbé a saját szemünkben. Évekig boncolgatható téma, annál is inkább, mivel az emberek nagy százaléka valamilyen érthetetlen önutálattól szenved. Ostorozzuk magunkat, amiért nem vagyunk szebbek, okosabbak, eredményesebbek, gazdagabbak, soványabbak stb. Nehéz ebből kijönni! Tudom, mert én is megjártam az önsajnálat és önutálat bénító bugyrait!

Tudod, hogy a lejtőn való elindulásnak mi a szükségszerű velejárója? Le kell érni az aljára. Próbáltál már lejtőn lefelé megállni? Képtelenség. S ha leértél, és nem tetszik, amit magad körül látsz, akkor elindulhatsz felfelé. Megjártam, tudom miről beszélek. Amikor a főiskolán már napok óta nem ettem és könyörögtem az orvosnak hadd adhassak vért, ennivalóért... nem akarta engedni, félt, hogy elájulok. Vagy amikor 4 hónap alatt veszítettem el mindent, ami fontos volt nekem (lakás, autó, állás, pénz, szerelem). Írtam már erről korábban, most nem ragoznám.

Hogy hogyan lehet ebből az állapotból kijönni? Nagyon sokat segítettek a tréningek, az önfejlesztő könyvek, a Főnix szeminárium és az, hogy imádok élni! Mikor csóró voltam vagy hajléktalan - igen, ez is előfordult - akkor is imádtam! Tehát ha magad alatt vagy, olvass könyveket, járj tréningekre vagy beszélgess velem! :)
Visszaköszöntek Péter előadásában olyan gondolatok, amiket korábban már én is megfogalmaztam magamban... Élni jöttél a Földre vagy lakni? - Őrült jó, nagyon tetszik! :)

A tanácsai:

• Tartsd be az ígéreteidet! Ne ígérj sokat, de azt mindig tartsd be! És elsősorban a saját magadnak tett ígéreteidet!
• Sose panaszkodj! Vagy tegyél ellene vagy viseld el!
• Ne élj a kifogásokkal!
• Két dologban higyj! Magadban és amit képviselsz.
• Válogasd meg, hogy kikkel veszed körbe magad, és kikkel töltöd az idődet. Néhány év és úgy fogsz kinézni, gondolkodni és érezni mint ők! 
• Tartsd tisztán a gondolataidat!
• Azonnal lépj ki minden olyan helyzetből és kapcsolatból ahol negatív impulzus érhet.
• Válassz egy mentort, egy példaképet. Segíti az utad!
• Figyeld magad:
• megjelenésedben
• köszönésedben
• beszélgetéseid közben
• étkezés közben... és gondolj arra, vajon a példaképed is így csinálja?
• Szentély a tested! Tápláld! Tiszteld! Edzd!
• Legyél már most az, aki lenni akarsz 5 év múlva!
• Minden évben költs annyit az önfejlesztésedre, mint amennyibe évente a kocsid fenntartása kerül.
• Merj padlógázzal élni, merj önmagad lenni, merj kilógni a sorból! Ez utóbbit könnyű lesz betartani! Nagyon megy nekem! :) Elég rég gyakorlom!
• Csak olyan dolgokat tegyél, amik építenek Téged saját magad előtt!

Ha ezt megteszed... nem lesz kedved halogatni többé!

A vállalkozói időgazdálkodás tréning élménybeszámolója következik! :)

De előtte, lásd kitől tanultam: Pongor-Juhász Attila - aki nem ismeri - a Pongor Publishing üzleti könykiadó tulajdonosa, számos üzleti könyv írója, a Milliomos Észjárás rendszer megalkotója, tréner, üzletember, aki azért is hiteles a számomra, mert a nulláról kezdte...

Attila 2015. november 13.-ai vállalkozói időgazdálkodás tréningje merőben más volt, mint amit vártam. Jobb és tartalmasabb, mint az összes eddigi időgazdálkodás tréning, amin részt vettem.

Attila, amolyan "ha meg tudod mondani mit akarsz, megmondom mit tegyél érte"- típusú tréner. Nem csak egy zseniális és szuggesztív előadó, de igen sikeres üzletember is, aki méltó példaképe lehet bárkinek, aki többet szeretne keresni, többre akarja vinni és többet akar magából és a vállalkozásából kihozni. Én most láttam először élőben, de sikerült überelnie a szememben valamennyi trénert, akinek az előadásain részt vettem.

Hogy miért? Mert Attila nem simán elmondja a mondókáját, mint a többiek, hanem megéli, eljátssza. Ott a pódiumon. Megél mindent, amiről beszél. Ha kell ordít, ha kell ugrál, ha kell az asztalra feláll, hogy jobban rögzüljön Benned, jobban átmenjen a mondanivalója. Olyan ember, akinek a közelében megnyugszol, akire bátran rá mered bízni a cégedet, mert tudod, hogy vele mindent elérsz. A segítségével pedig Te is ura lehetsz minden helyzetnek.

Hogy mit tanultam? Ennyi ömlengés után már rá kéne térni a lényegre, mi? :)

Olyan izgalmas témákról volt szó, mint hogy pl.

• mi az a 3 tényező, ami meghatározza az éves nettó vállalkozói jövedelmedet és hogyan hathatsz rájuk
• miért van az, hogy annak az 5 embernek az átlaga vagy, akikkel naponta a legtöbb időt töltöd (értékrend, gondolkodásmód, anyagiak, hatékonyság)
• hogy érd el egy éven belül a megcélzott éves magánjövedelem tervedet, s ehhez mely szokásaidat kell elhagynod, és hogyan kell más szokásokat kialakítanod helyettük
• hogyan írj tevékenységi naplót, mellyel eléred, hogy az időd ne folyjon ki a kezeid közül
• hogy a feladatainkat kell menedzselni, nem pedig az időnket
• egy olyan szokást, ami nem a céljaidat szolgálja, nem megtörni kell - mert azt úgy sem lehet, a megszokás nagy úr - hanem felül kell írni egy új szokással, ami közvetlenül segíti a célod elérését
• hogyan kell új sikerszokásokat kialakítani
• hogyan védd meg folyamatosan az önbizalmadat és az önbecsülésedet - ugyanis ettől függ mennyire jól tudsz eladni. Szoktam mondani: ha önbizalmad nincs, mid van?

Mind, mind csupa fincsi falat, csupa izgalmas próbatétel, konkrét cselekvési tervekkel.

18 oldalt írtam! Ha az egészet leírnám ebbe a blogba, bár sokat tanulnátok, de nem az én tisztem ezeket megtanítani, és inkább kiemelek egyet, na jó, kettőt, amiket talán a legfontosabbaknak érzek, és amiket azonnal be tudsz vetni, hogy hatékonyabb időgazdálkodó légy! :)

Nos, az első: Megtanultam, hogy nagyon nem jó, ha minden nap mindennel foglalkozom. El kell különíteni fókusz, puffer és pihenő napokat, s mindnek más a célja.

A pihenőnapok, mint ahogy nagyon kreatívan a nevük is mutatja a kikapcsolódást, az aktív pihenést szolgálják. Ilyenkor elmehetsz egy masszázsra, sportolhatsz (bár azt én minden nap szoktam) azzal töltheted az idődet, amivel csak akarod. Séta, mozi, bármi. De! Nem nézünk e-maileket, nem fogadunk és indítunk üzleti hívásokat! Tényleg csak család, kényeztetés, hobbi, feltöltődés, megfiatalodás 24 órán keresztül. Ezek az Én-napok, amiket jó előre tervezz meg, ne aznap reggel találd ki, hogy ma nincs kedved melózni, tehát pihit iktatsz be. Azért is jó ha előre el vannak ezek tervezve, mert így nem lesz lelkifurdalásod, hogy aznap nem a lóvét hajtod!
A puffernapok a tanulásról, az adminisztrációról, és a tervezésről szólnak. Tehát ilyenkor végezzük el a háttérmunkát, szakmai anyagot olvasunk, rendet rakunk az asztalunkon és a környezetünkben, mert ha kívül nincs rend, belül sem lesz. És javasolta Attila, hogy tréning után mindig iktassunk be egy extra puffer napot, hogy rendszerezzük a tanultakat, és akciótervet készítsünk arra, mely módszereket ültetjük át azonnal a gyakorlatba!
S végül a fókusznapok a "Pénzcsináló-napok", amikor kizárólag csak azzal a 3 pénzt termelő tevékenységünkkel foglalkozhatunk, amely közvetlenül a jövedelmünket gyarapítja. Ilyenkor a vevőiddel, ügyfeleiddel, vásárlóiddal foglalkozz.

Én - ezek után - így állítottam össze a hetem:
Vasárnap: pihenőnap
Hétfő: puffernap
Kedd - Péntek: fókusznapok
Szombat: puffernap

Így jut idő mindenre, mert mindennek meg van a helye.

A másik fontos technika a tevékenységi napló vezetése 30 napig. Figyelmeztetlek nagyon kemény! A titka az, hogy a segítségével kiderül mire, mennyi időt vesztegetünk el. És 1 hónap alatt szervezetté teszi az életed és gyökeresen kiírtja belőled a halogatás szokását! Hogyan? :) Így: A módszer lényege, hogy negyed órás lebontásban felkeléstől-lefekvésig írjuk, mit csináltunk. Elég egyszerűnek tűnik, igaz? Csak szeretnéd! Kipróbáltam! Már az első két óra iszonyú! Az "állandó számonkérés" nagyon kegyetlen tud lenni, és pont ezért célravezető. Hiszen olyan sitty-sutty eltelik a "semmivel" is negyed óra és pont az a módszer lényege, hogy ha nincs mit írnod, szinte "éget" saját magad előtt, és alig várod, hogy írhass bele végre valami értelmes tennivalót! 30 nap alatt pedig - nem is kérdés - a sarkaiból fogja kifordítani a kényelmes kis életedet! Na meg az enyémet! :)

És adok még egy bónuszt! Minden este írd össze 3 győzelmedet! Ez nagyon tetszik! :) Ezek lehetnek kicsi, pici győzelmek is, nem kell hatalmas győzelmekre gondolni, hiszen sok kis apró lépés vezet el a célodhoz! A gyakorlat lényege, hogy az agyad így minden nap foglalkozik a céljaiddal, minden nap dolgoztatod érte, hiszen 'ma' este is le kell írnod miben fejlődtél, mit csináltál jobban, hogyan, miben kerültél közelebb a célodhoz! Zseniális gyakorlat! :)

Ha ezeket megteszed (Velem együtt) Te is, egyrészt kíváncsi leszek az eredményedre (ha megosztod velem), másrészt pedig kösd fel a gatyád! Nagy-nagy kitartást és sok sikert kívánok hozzá! :)

Ha valaki az egész anyagra kíváncsi, javaslom vegye meg Attila könyvét (szinte bármelyik nagyobb könyváruházban kapható - a felső kép a könyv borítója) és abból mindent megtanulhat.

folytatom ne menj messzire...

Az értékesítés mint szabadságfaktor

Félreértés ne essék, senkit sem buzdítok arra, hogy értékesítőnek álljon! Ez csak egy alternatíva. Senkit sem lehet arra rávenni, hogy értékesítő legyen és értelme sincs, mert - bár nem hiszek abban, hogy erre születni kell - azonban elszántság és valamilyen belső késztetés igenis kell ehhez a hivatáshoz. Mert hivatás ez, sőt művészet! Az emberi kapcsolatépítés művészete!
Sokan elítélik az értékesítőket, mert félnek tőlük. Félnek, hogy képzettségüket és kommunikációs képességeiket arra használják, hogy mindenkire minden vacakot rásózzanak. Hát nem. Aki hivatásának választotta az értékesítést, ilyet nem tesz. És azért nem, mert hosszú távon is jól működő emberi kapcsolatok kiépítésére törekszik. Ezt inkompetens módon és bóvli termékek emberekre tukmálásával nem lehet elérni. A jó értékesítő empatikus és figyelmes. Érdeklődik és meghallgat. Kérdez, hogy megismerjen és úgy szolgáltat, hogy közben értéket közvetítsen.

Én ebben találtam meg a szabadságomat. És tudom, ha jól végzem a feladatomat, akkor nem kell aggódnom sem a jelenem, sem a jövőm miatt. Nem érdekel a politika, hogy épp ki van kormányon, korrupt-e vagy sem, ki a polgármester, hogy lett az, milyen új adót vezetnek be, kik és miért stb. ezekkel nem foglalkozom. Ráhatásom nincs a dologra, változtatni nem tudok rajta, akkor meg minek idegeljem magam ezeken feleslegesen? Én csak szolgáltatok. És ezáltal függetleníteni tudom magam minden ilyen maszlagtól.

Akkora a szabadságfaktor az értékesítésben, hogy akár most foghatnám magam és elköltözhetnék egy másik városba, megyébe is, vagy ha beszélem azt adott ország nyelvét, bármelyik országba is, és garantáltan találnék munkát maximum két héten belül. Nem mondom, hogy azonnal vezetőit, de nem is kellene éhbérért napszámban dolgozom! A jó értékesítőket mindenhol jól megfizetik. És jó értékesítőnek tartom magam. (Ez volt a reklám helye). 😄 Később pedig lehet jobb, minőségibb állást is találni, amit jobban szeretek, ami jobban megfelel a jövőképemnek, az elképzeléseimnek. Ez a szabadság! Tudom, mert megtettem már. Elköltöztem már úgy egy másik városba, hogy fogalmam nem volt mi vár ott rám, hol fogok dolgozni, én csak magamban bíztam. És bejött. Mert ez mindig bejön! :)

Sokan, akiknek mondom: "Takaríts meg, gondolj a holnapra, vegyél igénybe vagyontervezési tanácsadást, hogy tudd, jelenleg hol tartasz, és hol fogsz 20 év múlva, ha így haladsz...", kivetik ezt a nyakukból és még rám mérgesek, hogy örülnek ha kajára telik! Rendben. Ha elégedett vagy a helyzeteddel, akkor oké. De ha nem elég amit keresel, és nagyobb az igényed, akkor viszont változtatnod kell. Ezt senki nem teszi meg helyetted.

Van erről egy székely vicc:
Az egyik székely vendégségbe megy a másikhoz.
A házban, a kandalló előtt fekszik egy kutya a padlón és vonyít.
Kérdezi a vendég: - Na! Mér' vonyít ez a kutya?
Mire a másik: - Hát ott kiáll a padlóból egy szög és az szúrja.
- De hát mér' nem megy odébb?
- Ja, hát annyira még nem szúrja!

Majd ha Téged is eléggé szúr a szög, akkor változtatsz, addig nem. De tudd, sajnos senki nem fog eléd állni és álmaid állását a lábaid elé helyezni, hogy: "Drága Barátom! Csak Önre vártunk! Lenne szíves nálunk dolgozni a jelenlegi jövedelme ötszöröséért?"

Neked kell ötletelni, kreatívnak lenni, kitalálni, megvalósítani álmaid állását. De van egy jó hírem is! Ma ezt sokkal könnyebb megtenni és kivitelezni, mint korábban bármikor!
Talán egy webáruházat szeretnél üzemeltetni, vonzanak az online megoldások, az internet adta lehetőségek? Akkor erre kell rámozdulni. Ki kell lépned a pihe-puha komforzónádból - egyébként is már kagylósra feküdted - és a szabadidőd egy részét feláldozni a jövőd oltárán.
Képezned kell magad, tanulni, szakértővé válni a területen, hogy felnézzenek rád, és aztán hajrá. Az elején szinte csak időbe kerül a projekt, viszont ha igazán, komolyból akarod csinálni, akkor nem ártanak a könyvek, a képzések, tréningek, konferenciák.
A világ, a piac gyorsan változik. Vagy lépést tartasz vele, ha labdába akarsz rúgni vagy siránkozhatsz a nyugdíjcsekkjeid miatt, ha eljön az ideje.

Ha egyáltalán lesznek még nyugdíjcsekkek. De az is lehet, hogy majd csak odatartjuk a karunkat az ATM csipleolvasójához, ami közli: "Önnek lejárt a szavatossága. Az átlag életkori statisztikák alapján, az Ön részére kifizethető nyugdíj, már kiegyenlítésre került. Ön túllépte a korhatárt és még életben van. Kérem, panaszával forduljon az ügyfélszolgálathoz! 4-es gomb."

Ha pedig megvalósul honapáink utópiája, miszerint benne van az alkotmányban, hogy mindenki köteles gondoskodni idős szüleiről, tehát ez nem az állam gondja kéne, hogy legyen, akkor a mai 30-as, 40-es korosztályra kutya világ lesz itt kérem!

De erről bővebben nemsokára...